Tematikus hét

Tematikus hetünk harmadik „régi darabja” nem is olyan régi: csupán a múlt év vége felé íródott. Azután, hogy feltűnően megerősödtek Magyarországon az elit ellen fenekedő különféle „alternatív”, „alulról szerveződő”, „civil” mozgalmak. Ezek egyik alapvető elképzelése az, hogy „Váltsunk elitet!” – ám nem igazán részletezik, kik is az az elit? Ezt rábízzák híveik fantáziájára…

Azt meg pláne nem tisztázzák, hogy mivel is járna, ha tényleg meg is csinálnánk mindazt, amit prédikálnak. Ha megtennék, ha végiggondolnák, akkor talán rájönnének, hogy nem „lefejezni” kell a mai magyar társadalmat és „új fejeket” a nyakára ültetni, hanem fejleszteni azt.

A most újra közreadott posztunkkal segíteni kívánjuk ezt a végiggondolást!

Elitek és civilek

2011. 11. 13.

http://progressziv.blog.hu/2011/11/13/elitek_es_civilek

Folytatva a tegnap megkezdett tematikus hetünket, ma egy másfél évvel ezelőtt megjelent posztot közlünk újra, amely a jó kormányzást a társadalmi mentalitás, valamint „demokrácia-érettségünk” szempontjából vizsgálta. Mindebből pedig következtetések adódnak az orbánizmust leváltani képes és az országot a „valódi XXI. századba” elvezetni tudó váltópártra nézvést is.

E kérdések rendkívül aktuálisak: kell már egy váltópárt – mert a létezők nem alkalmasak a feladatra, amely rájuk várna. Mert mi is a paletta? Az MSZP, mióta létrejött 1989-ben, azóta tervezi, hogy megújul – talán rájöhettünk már, hogy ez sosem fog nekik menni. A Demokratikus Koalíció – amely szintén MSZP-ből leszármazott - lassan bő egy éve ígér programot – csak épp a környékén senki sincs, aki ezt a melót valóban el tudná végezni. Az LMP épp most fordul szembe (?) az eddigi „Egyedül boldogulunk!”-koncepciójával és (talán?) valamiféle ellenzéki szövetségi politikát kezdeményezne (?) – de rohadt nagy kérdés, hogy valójában ő maga mit is tudna beleadni egy efféle szövetségbe, amiből az erőt, lendületet kaphatna és ami a majdani sikerkormányzás és sikeres társadalom-átalakítás alapja, programja lehetne? A Jobbik csúcsteljesítménye pedig annyi, hogy (nagy nehezen) elégettek egy EU-zászlót párezer (bocsánat, de) nyomorultságában frusztrálódott kisember előtt – miközben maga a pártvezetés ezerrel várja, hogy orbánék majdcsak lejáratják magukat annyira kellő számú magyar előtt, hogy azok Jobbik-szavazókká fognak deklasszálódni. A Milla nem politikai erő, hanem „divathullám” és szervezőiről az látszik, hogy magukat sem tudják/óhajtják igazán meghatározni, nemhogy a mozgalmunkat. A Szolidaritás valójában csupán egy ötlet – ráadásul az is kb. úgy állt elő, mint Schmittpali doktorija… Még talán Bajnaiban bízhatunk a leginkább – ám mögötte csak egy szűk stáb áll és nem valószínű, hogy ő és Oszkó kettesben végig fogják majd strabancolni az országot 2014 tavaszán és begyűjtik a kellő számú szavazócédulát…

Magyarán: úgysem ússzuk meg a melót, ami a pártszervezéssel jár – hacsak nem akarunk további Fidesz-éveket! És ha már dolgoznunk kell, akkor nem árt, ha tudjuk is, miféle szempontok és alapelvek alapján kezdjünk hozzá… Jöjjön tehát a poszt:

Hídépítés

2010. 08. 14.

http://progressziv.blog.hu/2010/08/14/hidepites_2

„Gazetten dürfen, wenn sie interessant seyn sollten, nicht genieret werden!“

(„Ha érdekesek újságokat akarunk, akkor nem szabad zavarnunk őket!”)

II. (Nagy) Frigyes – 1756

A mai naptól kezdve egészen jövő hétfőig „tematikus hetet” tartunk itt, a blogon. E hét során (a „soros”, friss posztokon kívül) minden nap újraközöljük egy-egy olyan régebbi írásunkat, amely valamiképpen a jó kormányzással foglalkozik.

Nem véletlenül tesszük ezt, ennek oka kettős. Egyfelől – amint az egyértelmű – itt az ideje lassan „összeszedni” azt az új politikai közösséget, amely a következő országgyűlés többségét adja majd (és amely élén komoly valószínűséggel egy B. G. monogramos úr fog álli… Természetesen nem Budai Gyulára gondolunk.) És ennek a politikai közösségnek kezdettől tisztában kell lennie a jó kormányzat mibenlétével, előfeltételeivel és eszközeivel… Ám ez csak az egyik oka, hogy csokorba szedjük ezeket a szempontokat és a velük foglalkozó írásainkat. A konkrét ok, hogy ezt épp ezen a héten tesszük, nem más, mint egy születésnap: ma van 300 éve annak, hogy 1712. január 24-én megszületett az az ember, aki „összehozta”, megalapozta a mai Európai Unió legerősebb, legstabilabb és bizony Magyarország számára is sok tanulsággal, „példával” szolgáló államának alapjait, a mai Németországét. Ő volt az egykori Poroszország királya, a blogunkban már számos alkalommal emlegetett II. (Nagy) Frigyes király…

Konkrét államépítési munkásságának kifejtésébe nem kezdenénk bele – noha mondjuk pl. a megvesztegethetetlen tisztviselői kar kiépítéséről éppen lenne miért beszélnünk – és nem írunk hadvezetési, vagy éppen államfilozófiai-„politológiai” viselt dolgairól sem. Ő és születésnapja csupán apropó, hogy a saját dolgainkat szedjük rendbe – amúgy „jó poroszok módjára”!

Elsőként egy majdnem napra egyéves írásunkat közöljük, amely az orbán-kormány „speciális” törvénykezési gyakorlatával és a mögötte álló okokkal foglalkozott. Aktualitása ennek nem más, mint hogy épp ezekben az órákban kell Barroso előtt orbánunknak biztosítékokat adnia, hogy e törvények megdurvábbjait visszavonja, érvényteleníti, átírja!

…Mondhatnánk, hogy „Mi már egy éve megmondtuk…!” – de nem mondjuk, inkább olvassák a posztot:

Hogyan készülnek a törvényeink?

2011. 01. 29.

http://progressziv.blog.hu/2011/01/29/hogyan_keszulnek_a_torvenyeink